Hat éves a Klímakert

Az ünneplés fontos része az életnek, főleg, ha szülinapról van szó. Szeptember 19 és 21 között épp ezért úgy gondoltuk, megadjuk a módját az ünneplésnek, ugyanis hat éves lett a Klímakert. Ennyi idő alatt nőtte ki magát a murvás parkolóból egy önellátó rendszer, aminek mi is a részesei vagyunk.

Látogatóink tiszteletére színes programokat szerveztünk, melyeken keresztül lehetőség nyílt testileg és lelkileg feltöltődni, kapcsolódni a természethez, másokhoz és önmagunkhoz is. 

Pénteken például a kertbejárás mellett lehetőség volt résztvenni egy cianotípia workshopon Illyés Bence fotográfussal, melynek keretein belül egy egyszerű, ökologikus technikával látványos és egyedi kék nyomatokat tudtunk készíteni.

cianotípia workshop

Az este folyamán nem csak a múltra, hanem a jelenre és a jövőre koncentrálva hallgattuk Budapest klímavédelmi helyzetét illetően Ámon Adát (Budapesti Klímaügynökség) Kovács Márton alpolgármestert (II. kerület), Reiner Roland alpolgármestert (IX. kerület), Szaló Péter városfejlesztési referenst (VIII. kerület) valamint Vasárus Gábort (ELTE Krtk rki tudományos munkatárs, geográfus kutató) is. A beszélgetést Hargitai Miklós újságíró vezette. A napot filmvetítésekkel és a Food Not Bombs Budapest csoport ünneplésével zártuk.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői

Szombaton vízgazdálkodási napot tartottunk, mellyel a vízmegtartás fontosságára szerettük volna felhívni a figyelmet. Bemutattuk az esővíz gyűjtésének, tárolásának és elosztásának minden nálunk bevált módszerét, a permakultúrás tervezéstől a talajépítési technikákig. Délután újabb beszélgetés hangzott el “Ökofem: Hogyan lehet inkluzív a zöld mozgalom?” címen, ahol gyakorlati példák és tapasztalatok áttekintésén keresztül ötletelhettünk egy inkluzív zöld mozgalom építésének lehetőségeiről. Az este folyamán Csillag Marcell: Összefonódás című rövidfilmje után művészek és előadók vezettek minket a tánc, a zene és a színház élmény kalandjaiba.

Hogyan lehet megtartani a legjobban a vizet?

Sárkánygarbó 

A vasárnapot reggeli jógával kezdhették a látogatók, délután pedig lehetőség nyílt az iNaturalist alkalmazás megismerésén keresztül kutató munkát végezni a kertben. A hétvégénket végül gilisztakomposzt workshoppal zártuk, ahol elmondtunk mindent, amit a gilisztákról és a gilisztakomposztról tudni lehet. Ezután zsebmikroszkóppal megnéztük a kész gilisztakomposztban rejtöző nyűzsgő világot.

Az iNaturalist bemutatása

Résztvevők a kertben

Önkénteseink így emlékeznek vissza a szülinapi ünneplésünkre:

“Öten gyűltünk össze a kert fái alatt, hogy ökoszomatikus jógát gyakoroljunk – egy lassú, tudatos jógagyakorlatot, amely lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy megérezzék a körülöttük és bennük rejlő természetet. Mindenki megtestesültebbnek érezte magát a kertből távozva, sőt az egyik résztvevő még inspirációt is érzett arra, hogy később is részt vegyen a kert életében.” -Christianna Strbik Giaume

“Nagyon jó volt időt tölteni a kertben a fesztivál alatt: új arcokkal találkozhattunk, a szokásos módon élvezhettük a természetben töltött időt, és végezhettünk néhány apró munkát is. Nagyon élveztem a táncos és élő zenés előadásokat: a kert gyönyörű fáit és a környező zöldet természetes díszletként használták, ami számomra lenyűgöző volt. Érdekes volt megnézni a rövidfilmet is, amely Csillag Marcell gyapjúval kapcsolatos projektjének folyamatát mutatta be. Láthattuk az összes különböző lépést, a film után pedig tartalmas beszélgetésre és kérdések feltévésére volt lehetőség” -Miriam Estero

Willany Leó improvizációs táncműhely művészei

“Számomra a Zseberdő Feszt egyfajta családi esemény volt. Szombaton egy kertészekből álló csoporttal, köztük a Vajda kert néhány tagjával együtt elhagytuk az Aurorát, hogy megnézzük egy másik VIII. kerületi szomszédot, a Német József Kertet. Madácsi Flóra vezetett körbe minket. Mint alapító tag, elmesélte nekünk a kert történetét a kezdetektől a jelenig. Elmondta, mennyit dolgoztak azért, hogy ilyen szép legyen. Nagyszerű volt hallani, hogyan vált egy elfeledett közterület ilyen gyönyörű szigetté a beton dzsungelben. A helyi történelemhez való kapcsolódás remek módja annak, hogy otthonosabban érezzük magunkat a városban. Örülök, hogy a fesztivál lehetőséget nyújtott önkénteseinknek és a többieknek is a részvételre.” -Mark Richards

“A szülinap programjait közösen találtuk ki és szerveztük meg az önkéntesekkel. Nagyon jó volt összefogni a közös munkát, és látni milyen lelkesedéssel vesz részt mindenki a programokon. Számomra az együttműködés és a kert közössége tette különlegessé a hatodik szülinapot.” -Pálinkási Réka

A hétvége teljes ideje alatt vártuk az önkéntes jelentkezőket, így új tagokkal bővült a csapatunk. Aki erről lemaradt volna, természetesen online vagy személyesen bármikor van lehetőség jelentkezni.

Önkéntes jelentkezés

“Nincsen élet talaj nélkül, nincsen talaj élet nélkül.”

Olvashatjuk Víg Vitália kifejező idézetét, akinek a hivatása nem mindennapi. Küldetése a talajok gyógyítása. Hogy mit is jelen ez, arról egy izgalmas workshopon beszélt nekünk, kerteseknek. A Talaj Műveltségi napunk ezenkívül azért is volt különleges, mert a Vajda Péter közösségi kerttel együtműködve léphettünk bele ebbe a különös világba, amiről laikusként igen keveset lehet tudni.

Hisz ki gondolta volna például azt, hogy a gilisztáknak öt darab szívük van, s hogy Darwin képes volt róluk ezer oldalon keresztül írni a könyvében?

Így telt a napunk

Az esemény során nagyon sok érdekes és gyakorlatias feladatot végeztünk el, amelyek segítettek abban, hogy jobban megismerjük kertünk talajának állapotát 8 különböző szempont alapján:

  • Először a makro élőlények (pl. rovarok, ászkák, pókok) jelenlétét és sokféleségét vizsgáltuk egy kijelölt területen.
  • Ezután a növénytakarót néztük meg. Megfigyeltük, milyen gyomok nőnek a területen, és azok mennyire fedik be a talajt, ez elárulta, mennyi tápanyag és víz állhat rendelkezésre a talajban.
  • A következő lépésben penetrométerrel (erősebb pálcával) próbáltuk átszúrni a talajt, vizsgálva, hogy az mennyire tömörödött.
  • A szivárgást is teszteltük: egy levágott cső darabot nyomtunk a földbe, vizet öntöttünk bele, és stopperrel mértük, mennyi idő alatt szivárgott el.
  • Ezután a növények gyökérzetét vizsgáltuk. Kihúztunk néhány gyomnövényt, és megnéztük, milyen hosszúak, sűrűek a gyökerek, és mennyi föld tapad rájuk.
  • A talajszerkezetet is kézbe vettük: egy maréknyi talajt megnyomkodtunk, megnéztük, morzsalékos-e, vagy inkább kenődik, esetleg szétesik porrá.
  • Majd jött az egyik leglátványosabb teszt, az aggregátum stabilitása. Egy maréknyi száraz talajt vízbe tettünk, és figyeltük, mennyire esik szét.
  • Végül a giliszták számlálása következett. Kocka alakú talajmintát ástunk, és egyszerűen megszámoltuk, hány giliszta van benne. Hiszen a giliszták igazi talajépítő munkások, akiknek jelenléte a talaj egészségének egyik legbiztosabb jele.

Nagy örömmel vettem részt Vitália előadásán, amely kezdő kertészként rengeteg új és hasznos ismerettel gazdagított, de nemcsak szakmailag volt értékes, hanem közösségépítő szerepe is kiemelkedő volt a frissen alakult közösségi kert életében. –Zsófi

Főszervezőink szerint is nagyszerű lehetőség volt a közös program

Első próbálkozásunk egy kertközi rendezvény megszervezésében nagyszerű volt. A szervezési erőfeszítések és az Ecolise-támogatással kapcsolatos munka megérte. Ami tavaly télen csak egy „mi lenne, ha…” spekulációnak tűnt, egy csodálatos eseménnyé vált, ahol nemcsak az új Vajda kert embereivel kerültünk kapcsolatba, hanem összehoztuk a szomszédos kertek képviselőit és a hasonlóan gondolkodó embereket egész Budapestről. Vig Vitália, a meghívott szakértőnk pont olyan mesés volt, mint reméltem, rengeteg módszert mutatott nekünk a talaj egészségügy felmérésére. Tanítási módszerei tanulságosak voltak. Aztán az FNB-s Zsófi csodálatos ebédet állított össze. Különösen örültem annak, hogy önkénteseink összefogtak, hogy az egész rendezvény ilyen jól működjön. Most már alig várom, hogy összerakjuk a következő Talajismereti workshopot. –Mark

Nagyon jó volt látni, hogy ilyen sok embert összehozott ez a talaj műveltségi nap. Nagyon izgalmas volt megélni a folyamatot a szervezésen át a megvalósításig. Örülök, hogy nemcsak a Vajda kertből, de másik két közösségi kertből is érkeztek résztvevők, akik a tovább tudják adni a programon szerzett ismereteket közösségük számára. Hálás vagyok, hogy minden ilyen jól alakult, és lehetőségünk volt együtt dolgozni ennek a programnak a megvalósításán más önkéntes csoportokkal, és a téma iránt elkötelezett szakemberekkel is. –Réka

Az író élménye

Számomra a hálós gyakorlat volt a legtanulságosabb, mely eleinte a csomó kibontós játékra hasonlított, viszont annál sokkal többről szólt. Mindannyian egy-egy parányi vagy óriási élőlényt testesítettünk meg a körben, s a kötél végét aszerint fogtuk meg, hogy hol állunk a kapcsolati rendszerben. Így alakult ki az a komplex ábra, mely a körülöttünk létező biodiverzitást szimbolizálta. Megrendítő élményt volt, amikor egyes résztvevők kénytelenek voltak elengedni a kötelet, hisz egy képzeletbeli talaj vegyszerezés elpusztította őket. Az elindított láncreakció után végül mindenki, még az ember is, kiesett a körből.

Így értettem meg igazán, mit jelent az, hogy nincs élet talaj nélkül.

Ha kíváncsi vagy a klímakertre vagy hasonló programokra, látogass el hozzánk személyesen vagy pedig kövess minket a közösségi médiában! Az igazán elhívottakat várjuk az önkéntesek közé is.

The Forgotten Ones: The Hidden Magic of Bugs

We call them bugs, their actual names are insects, arachnids, and myriapods… but we could also call them “the forgotten ones”, as they pass so easily unseen in front of our eyes most of the time. Many of us have learned to automatically classify these as annoyances, when encountering them, or almost as invisible; still, they have so much inner magic! Let’s explore it a bit together.

Note: all the pictures present in this article have been taken in the Aurora climate garden! Some by Réka Pálinkási and others are currently present in our iNaturalist location, which shows the garden’s rich biodiversity. You can check it at Biodiversity restoration – Auróra.

Honey bees and wild bees

While all bees are incredibly precious and essential for our ecosystem, when we think of them we often picture just the honey ones in our mind: the more social ones, which work together in their fascinating big hives, which have a queen and, after using their barbed sting to defends themselves, die. They are not the only kind of bees that exist, still! The wild ones are their more solitary counterpart, and currently the most endangered.

Different in shapes, sizes and colours, because of the natural places that they usually nest in (dead wood, bare soil, hollow plants stems, to name a few), they are at a higher risk of habitat loss: with the construction of buildings and roads that replace the natural environment, these tiny friends of ours become homeless.

Also, human intervention interferes with their survival in more than another way, as for example with garden maintenance, that with the frequent removal of weeds and dead plants makes even parks or gardens deprived of nesting spots for them.

Wild bees have a crucial role in biodiversity, they help to make agriculture more resilient and many plants for pollination rely specifically on them, not just honey bees.

So, how can we help them?

  • we can create bee hotels;
  • we can leave them water on dishes with some stones, so that they can land on these while drinking;
  • we can reduce the use of pesticides or, even better, avoid it!

This last mention introduces us to the little buddies that we are going to talk about next: pests and their predators.

All kind of pests that we can find in our gardens, like aphids (leaf lice), have their natural predators: if we wait for them to arrive, instead of trying to get rid of their presence with pesticides and any kind of chemicals, then they will protect our gardens all the season: ladybugs, hoverflies, lacewings, can all be our friendly allies and their presence is the sign of a healthy balanced ecosystem.

In nature everything has it’s own solution; we live in a system able to fix itself over and over, if we allow all the parts in play to do their part, by sometimes being humble enough to just sit and watch without interfering with it.

Next time a little bug will enter your home, please, be kind. They may be very small, less complex creature than we are… still, does this really mean that they don’t deserve our respect and care? That their life holds no value? They certainly are very helpful and even necessary to us in many ways but, even if they were not, is the fact that they are alive and part of our world not of a valid reason enough to be glad for their company? Even if some of them may scare us, as they look so different and almost alien to us, they definitely are not: to learn to see them as our friendly companions is the beginning of a bright future, that can lead us to wonderful places, made of prosperity and understanding.

Budapest100 idén a Klímakertben is!

A Budapest100 egy építészeti és kultúrális fesztivál, egy olyan városi ünnep, ahol közelebb kerülnek a lakók egymáshoz. Idén május 22 és 25 között került megrendezése, a témát pedig a városi zöldterületek, belső udvarok, kertek és zöld gangok uralták. A lehetőséget megragadva a Klímakert is megnyitotta kapuit a hétvége alatt és számos programmal vártuk az érdeklődőket. Ebben a posztban szeretnénk írni nektek arról, hogy mi hogyan éltük meg a fesztivált a kertben.

Így élte meg Mark

Nekem nagyon jó élmény volt az, hogy milyen sokkan jöttek és érdeklődtek a klímakerttel kapcsolatban. Külön pozitívum volt, hogy mindehhez volt már egy képzett önkéntes csapat, akik tudták vállalni a kerti túrákat.

Dani szerint…

A Budapest100 egy nagyon jó lehetőség volt arra, hogy a kert önkéntesei olyan emberekkel is megosszák a permakultúrával, diverzitással, mikroklímával és talajjal kapcsolatos tudásukat, akik alapvetően az esemény kulturális jellege miatt keresték fel a helyszíneket, és nem foglalkoztak eddig ezekkel a témákkal. Így végül sokkal nagyobb társadalmi hatása lehet a kertnek, mintha csak az eddigi “buborékot” értük volna el. Nagyon jól éreztem magam, jó volt látni a csodálkozó, érdeklődő arcokat.

Zsófi élménye

A hétvége folyamán rengetegen tértek be a kertbe, és öröm volt látni, hogy mennyire tetszett mindenkinek ez a kis erdő a belváros közepén. Mi önkéntesek is óriási lelkesedéssel meséltünk róla, és mindenki ugyanilyen lelkesedéssel hallgatta, és sokan köszönetet is mondtak a kert létezéséért.

Miriam szerint is sikeres volt a hétvége

A Budapest 100 egy különleges hétvége volt, nagyon jó és békés hangulattal: akik csatlakoztak, mindannyian érdeklődtek a projekt iránt, nagyon jó időnk volt, és rengetegen látogattak el hozzánk. Csodálatos lehetőség volt, hogy a projektet sokakhoz eljuttassuk.

Mi történt pontosan a kertben?

A klímakert csapatának különleges és felemelő élményt adott a hétvége, amit az idelátogatóknak köszönhetünk. Amint olvashattátok, a program ideje alatt részletesen meséltünk a klímakert történetéről és arról is, hogy mi mit csinálunk a kertben hétről hétre. Arról is szó esett, hogy miért van kiemelkedő szerepe a városi ökoszisztémában és hogy miért fontos, hogy minél több önfenntartó zöld terület legyen a városban. A túrákon kívül volt meditáció, csalánmadzag-készítés, kiállítás, homokozó, rovar- és gilisztamegfigyelés, szabadtéri könyvtár, és a komposztálásról is tanulhattak vendégeink.

Reméljük kedvet csináltunk a jövő évi Budapest 100 programhoz. Akik pedig nem tudtak eljönni ilyen módon a kertbe azok se keseredjenek el! Minden kedden és vasárnap 15 órától 18 óráig várjuk szeretettel a kedves érdeklődőket körbevezetésre. Gyertek el akkor is, ha csak beszélgetni szeretnétek a természetről vagy ha komposztot vinnétek haza.

Wool: a precious resource to not waste

On the 26th of April a wool washing event, organised by Marcell Csillag, took place in the Aurora climate garden; let’s go through it together.

Marcell is a textile designer by training, currently doing his master’s in Regenerative Design. The complex issue of local wool processing has been catching his interest and curiosity and so, over the past year, he has decided to learn more about the topic and, consequently, to do something about it.

Why we talk about “issue”

Nowadays, many small wool processors in Europe are brought to a harsh reality difficult to avoid. The industry has been going through a decline during the past decades due to many causes (to mention a few, the lack of raw material and a broken economic system). This has been leading to the unlucky consequence of most of the small wool producers having to stop their production.

In organizing his event, Marcell has been specifically inspired by Tibor Fuller’s small industry in Pécsvárad, after hearing about the current situation that he, as many in his area of work, is facing: because of the previously mentioned crisis, he had to stop his production completely 3-4 years ago, since without any adequate market he is struggling to find someone to take over his machines and continue operating them.
That’s where Marcell’s idea stepped in, when he realized that some together could have done something to stop this from happening, with a little collaboration and good attitude.

The event

It’s here that we arrive at the wool washing event that has taken place in the Aurora climate garden on the 26th of April (which, against the weather previsions, happened to be an unexpectedly sunny, warm Saturday).
After hearing about it from Marcell’s Facebook post, many people came to participate even from the countryside, many whole families included. Each person full of enthusiasm and happy to be a part of it, which can be seen as a clear indicator of the strong desire to support the small realities, of the sense of community, that despite these apparently cold and individualistic modern times we are living through, seems to still be inside many of us.

Step by step

At 9 am, a little crowd was already reunited and ready to start, the required setup all in place: huge bags full of untreated wool, some bathtubs, huge pots, a big table. As the workshop began, while Marcell started to explain and guide the people present through each required step of the process, the troupe from a news channel was recording everything with their huge cameras; a joy for the outside eye, to see such collaboration and attention focused towards a little and at the same time infinitely big goal.

The process started at 9 am and continued until 5 pm in the afternoon, to allow each part of it to happen following the right timing. The wool — approximately 50 kilograms — had to be washed with hot water once, and then again with the detergent (an alkaline solution) twice, then rinsed with just water another 2 times. Afterwards, it was all passed through some high-speed spin-drying machines, and then at the end, finally laid on some pallets under the sun, white, soft and clean, to make sure it dried completely.

Final conclusions

So much can still be done and saved if we look at the good but not only; if we are enough honest with ourselves and the world around us to look at the bad too, knowledging what must and could be changed for the better, deciding to then do something about it ourselves, how we can, with what we currently have.

Positive change is rarely perfect or linear, and still it surely is always worth it, despite any of it.