A gyermek- és felnőttkor közötti tranzitzónában óhatatlanul felmerül a kérdés: az az énkép, amivé válni szeretnénk, saját belső igényeink szüleménye, vagy egy olyan ideál, amelyet a környezet elvárásai kényszerítenek ránk? Mucsi Ágota és Sólyom Janka installációja a nővé válás összetett folyamatát vizsgálja. A térinstalláció központi motívuma a babaház, amely egyszerre jelenít meg egy idealizált mesevilágot és egy tükröt, amelyen keresztül a külvilág felé reprezentáljuk magunkat. Az alkotók a motívum dekonstrukciójával azt kutatják, hogy a társadalmi elvárások, a férfitekintet vagy saját belső mércénk jelölte-e ki személyes keretrendszerünket.
Mucsi Ágota evészavarokat és testképet vizsgáló fotósorozata a Sólyom Jankával közös térélményben nyer új dimenziót, párhuzamot vonva a felnőtté válás színtere és a test átalakulása között. Az installáció egy liminális állapotot idéz meg: azt a pontot, ahol a régi én már elhalványul, az új pedig a folyamatos megfigyeltség élménye mellett kezd bizonytalanul körvonalazódni. A dekonstruált babaház, a fotók és az absztrakt hangtáj egysége végül egy olyan lenyomatban összpontosúl, amely a változás belső és külső rétegeit vizsgálja.
A cím Simone de Beauvoir „A második nem” című művének fragmentumára reflektál, amelyben a szerző a női identitást társadalmi és kulturális konstrukcióként értelmezi: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá lesz.” Noha Beauvoir 1949-ben megjelent művét napjainkból nézve már több kritika is érte, a feminista irodalomban betöltött szerepe továbbra is emblematikus; A kiállítás Beauvoir klasszikus tézisét tekinti ugródeszkának, hogy megvizsgálja annak mai megközelítéseit.
A kiállítás erre a gondolatra reagálva a nővé válást nem lezárt állapotként, hanem egy folyamatosan formálódó, külső elvárások és belső azonosulások által alakított folyamatrendszerként vizsgálja. Az installáció tere így nemcsak a személyes átalakulás helyszíneként, hanem a társadalmi szerepek megkérdőjelezésének színtereként is értelmezhető.
Az alkotókról:
Mucsi Ágota 2024-ben végzett a Moholy Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia szakán. Érdeklődési körében erős hangsúlyt fektet az egyén és a psziché kapcsolatára. Témáiban többek között a testtel, annak kulturális megítélésével foglalkozik, illetve a nőiséghez kapcsolódó megélésekkel.
Sólyom Janka médiaművész a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Design szakán végzett, jelenleg mestertanulmányait folytatja. Alkotásai gyakran a gyermekkor és emlékezés témáit vizsgálják. A tér, a hang, az anyaghasználat és a vizuális narratíva eszközeivel hoz létre személyes és kollektív élményeket.
A kiállítást megnyitja: Fancsali Kinga költő
A kiállítás kurátora: Albert Eszter
Grafika: Mucsi Ágota, Sólyom Janka
Külön köszönet: Molnár Bendegúz
A kiállítás megtekinthető: 2026. február 14. – 2026. március 19.
A programváltozás jogát fenntartjuk!