A Téged is érint a Lehetőségek tere rendszeresen megrendezett, interaktív kerekasztal beszélgetés-sorozata. A sorozatban szakemberekkel és érintettekkel közösen olyan témákat vitatunk meg, amelyek jelen társadalmunkban meghatározóak, egyaránt érintik és érdeklik a különböző generációk tagjait.

A család fogalmához mindenkinek van valamilyen viszonya; annak megléte vagy hiánya, a vágyott vagy épp rossz családmodellek, hozott, választott, illetve tanult minták döntő jelentőségűek az élet minden területére nézve. Szinte evidensnek hat, látszólag nem is szorul magyarázatra, mit jelent a család – de vajon valóban így van? A beszélgetés során különböző szakterületek – művészet, pszichológia, szociológia – képviselőivel, számos aspektusból közelítjük meg a kérdéskört, mely révén igyekszünk felfejteni annak komplexitását.

A család fogalma – annak működéséről és felépítéséről való elképzelések – az aktuális világnézet, hitbéli, ideológiai, illetve politikai berendezkedés függvénye. A nyugati társadalmakat tekintve, a középkori és kora újkori családfelfogás kettős: egyrészt a Szent család eszménye, mint a kereszténység fundamentuma mintaként szolgált a hétköznapi ember számára, másrészt a feudális rend a családra mint a vagyon megtartására szolgáló intézményre tekintett, a családon belül pedig a társadalmi hierarchia tükröződött vissza. A felvilágosodás, majd kivált a 19. század baloldali gondolkodói kemény kritikával illették a család intézményét; Marx és Engels például a feudális rend, majd a tőkés társadalom „termékének” tekintették, és e hatalmi konstrukció felbomlásáról beszéltek. A konzervatív családmodellben a nő a család összetartó és kiszolgáló ereje, a kapitalizmus pedig tudatosan épít erre a láthatatlan, ingyen munkára. A szocialista társadalom családképe alapvetően eltér: az egyenlőség jegyében megjelenik a dolgozó nő, ugyanakkor a hiányzó erőforrások is, melyeket az államnak kell pótolnia. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedek során egyre inkább átalakultak a családon belüli, illetve a nemek közti szerepkörök, megváltoztak az elváráshorizontok és elmosódtak a határok a hagyományosnak tekintett női-férfi munka között, mely jelenség mindkét nem identitására és önmeghatározására egyaránt hatást gyakorol.

A fenti néhány, meglehetősen ad hoc példa is jól szemlélteti, mennyire szerteágazó és sokrétű témáról van szó; ebben a kontextusban nincs olyan alapállás, mely normaként fogható fel. A kerekasztal-beszélgetés megközelítése erre a komplexitásra rezonál; a család fogalmát többek között mint szocio-kulturális rendszert, gazdasági egységet, jogi terminust és mint (társadalmi-politikai) konstrukciót, nem standardizálható együttélési formát, (érzelmi alapú) közösségi és kapcsolati hálót vizsgáljuk.

A beszélgetés-sorozat jelen alkalma az összeadódó tudások koncepciójára és az eltérő megközelítésekben rejlő lehetőségekre épít. A nyilvános, moderált kerekasztal beszélgetés során felvetődött kérdéseket az alkalom végén World Café formátumban tárgyaljuk tovább; a kerekasztal résztvevőivel külön asztaloknál lehet majd beszélgetni.

Meghívott vendégek:
Czene Márta képzőművész
Gregor Anikó szociológus, az ELTE társadalomtudományi karának docense
Szél Dávid pszichológus, az Apapara c. könyv és blog szerzője

Moderál: Árva Judit művészettörténész, kritikus – Lehetőségek tere